Fő céljai:

• Testi egészség
• Lelki egészség
• Társadalmi egészség
• Spirituális egészség
• Önmegvalósítás, vagyis az Isteni megvalósítása önmagunkban

E célok elérésének eszközei:

• Szeretet és segítőkészség minden élőlény iránt
• Az élet tisztelete, a természet és a környezet védelme
• Lelki béke
• Tiszta vegetárius étrend
• Tiszta gondolatok és pozitív életvitel
• Testi, szellemi és lelki gyakorlás
• Minden nemzet, kultúra és vallás tisztelete

Testi egészség

Az egészséges test alapvető fontosságú az életben. Amint azt a svájci születésű orvos, Paracelsus nagyon helyesen mondta: „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi”. Az egészség megőrzésére és helyreállítására a testgyakorlatok (ászanák), légzőgyakorlatok (pránajáma) és a lazító technikák szolgálnak.

A „Jóga a mindennapi életben" nyolcszintű rendszerbe foglalja a klasszikus ászanákat és pránajámákat, a sarva hita ászanákkal ("mindenkinek jó gyakorlatok") kezdve. Ezt az előkészítő szintet további hét rész követi, és vezet fokozatosan végig az ászanák és pránajámák gyakorlásán. Az alapgyakorlatokból a szerző számos speciális programot is kifejlesztett: „Jóga hátfájás ellen”, „Jóga az ízületekre”, „Jóga időseknek”, „Jóga menedzsereknek” és „Jóga gyerekeknek”. A „Jóga a mindennapi életben” rendszer további értékes gyakorlatokkal szolgál egészségünk megőrzéséhez, mint például a hatha jóga tisztítótechnikái, a mély ellazulás (jóga nidra), az összpontosító gyakorlatok (pl. trataka), valamint a mudrák és a bandhák (speciális jógatechnikák).

Egészségünk megőrzésének még fontosabb tényezője a táplálék, amelyet magunkhoz veszünk. Mindaz, amit elfogyasztunk, kihatással van a testünkre és a tudatunkra, a szokásainkra és a jellemvonásainkra – egyszóval a táplálkozás egész lényünket befolyásolja. A táplálék a testi energiánk és életerőnk forrása. A kiegyensúlyozott, egészséges étrend tartalmaz gabonát, zöldséget, hüvelyeseket, gyümölcsöt, dióféléket, tejet, tejtermékeket, mézet, csírákat, salátát, magvakat, gyógyfüveket és fűszereket – nyersen vagy frissen főzve.

Kerülendők az állott, tartósított, újramelegített és denaturált (finomított) élelmiszerek, valamint a hús (beleértve minden hús- és halterméket) és a tojás. Gyors egészségromboló hatásuk miatt a szeszes italok, a nikotin és a kábítószerek ugyancsak mellőzendők.

Lelki egészség

Ahelyett, hogy mi tartanánk ellenőrzésünk alatt az elménket és az érzékeinket, gyakran azok irányítanak minket. Ahhoz, hogy ellenőrzésünk alá vonjuk az elménket, először is önelemzésre és belső megtisztulásra van szükség. A negatív gondolatok és félelmek megbontják a testi és idegi funkciók egyensúlyát, ezáltal sok betegséget és szenvedést okozhatnak. A jó szellemi közérzet alapja a gondolatok tisztasága, a belső szabadság, az elégedettség és az egészséges önbizalom. Törekedjünk tehát arra, hogy fokozatosan felülkerekedjünk negatív tulajdonságainkon és gondolatainkon, s hogy kifejlesszük magunkban a pozitív gondolkodás és cselekvés képességét.

A „Jóga a mindennapi életben” erre is számos lehetőséget kínál. A mantragyakorlás ^[1], az erkölcsi elvek tiszteletben tartása, a megfelelő társaság, a gondolatébresztő könyvek mind-mind megtisztítják és felszabadítják az elménket. Az önkeresés és önmegismerés fontos eszköze az „önvizsgálati meditáció”. Ez nem más, mint önkikérdezésen és önelemzésen alapuló, egymásra épülő szintekből álló meditációs technika. Gyakorlása során kapcsolatot teremtünk a tudatalattinkkal, vágyaink, komplexusaink, viselkedésmintáink és előítéleteink forrásával. A gyakorlat elvezet önnön lényünk megismerésétől – milyenek vagyunk és miért váltunk olyanokká, amilyenek vagyunk – énünk elfogadásán keresztül az önmegvalósításig. Lehetővé teszi, hogy megszabaduljunk rossz tulajdonságainktól és szokásainktól, ezáltal segít úrrá lenni életünk nehézségein.

Társadalmi egészség

Társadalmi egészségen azt a képességet értjük, hogy miközben boldogok vagyunk, másokat is boldoggá tudunk tenni, hogy jó kapcsolatot és kommunikációt tartunk fenn embertársainkkal, hogy társadalmi felelősséget vállalunk, hogy a közösség javán fáradozunk. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy képesek vagyunk lazítani és megtapasztalni az élet szépségét.

A kábítószer-függőség például – korunk egyik legégetőbb problémája – a társadalmi egészség hiányának a jele. A „Jóga a mindennapi életben” segítségével ez a baj is leküzdhető. Új, pozitív célokat lehet kitűzni, s az élet új értelmet nyer. A jó társaság szintén befolyásolja, alakítgatja a személyiséget és a jellemet, ezért döntő jelentősége van a lelki fejlődés szempontjából.

A „Jóga a mindennapi életben” rendszer szellemében élni azt jelenti, hogy magunkért és másokért dolgozunk, hogy értékes és hasznos munkát végzünk önmagunkért, felebarátainkért, a társadalomért, a természet és a környezet megóvásáért és a világ békéjéért. A jógázás egyet jelent azzal, hogy aktívak vagyunk a legpozitívabb értelemben, és az egész emberiség javán fáradozunk.

Spirituális egészség

A lelki élet legfontosabb alapelve és az emberiség legfőbb parancsa így hangzik:

AHIMSA - PARAMO DHARMA
Nem ártani – ez a legfelsőbb elv

Azaz nem ártani sem tettel, sem szóval, sem gondolattal, sem érzéssel. Lelki egészségre imádsággal, meditációval, mantrával, pozitív gondolkodással és toleranciával tehetünk szert.

Az ember feladata a védelmezés, nem pedig a rombolás. Az önzetlenség, a megértés és a megbocsátás azok a tulajdonságok, amelyek igazából emberré tesznek minket. A jóga egyik legfőbb tanítása az, hogy tartsuk tiszteletben és óvjuk az élet minden megjelenési formáját. Ezzel széles alapot teremtünk a kölcsönös szeretethez és segítségnyújtáshoz, a megértéshez és a toleranciához – nemcsak az egyes személyek viszonyában, hanem minden ember, nemzet és vallási irányzat között.

A „Jóga a mindennapi életben” egyik alapelve a vallásszabadság. A jóga nem vallás, hanem a spiritualitás és a bölcsesség forrása, minden vallás gyökere. Átnyúlik a vallási határokon, s így megmutatja az egységhez vezető utat.

A lelki keresőknek a „Jóga a mindennapi életben” vezetést kínál életútjukon, a mantra jóga és a krija jóga gyakorlása által. Az ember, mint a föld legfejlettebb élőlénye, képes arra, hogy megismerje igazi énjét és önnön belső valóját – vagyis Istent. A jóga lelki célja Isten felfedezése önmagunkban – azaz az egyéni lélek és Isten egysége. Az első lépés annak felismerése, hogy közös gyökereink és Istennel való kapcsolatunk révén valamennyien egyek vagyunk.

A kezedben van a döntés, teszel-e valamit az egészségedért, a jó közérzetedért, a szabad, boldog életért. Rendszeres gyakorlással, szilárd eltökéltséggel biztos a siker.

Valamennyi jógázónak és mindazoknak, akik most lépnek a jóga útjára, sok szerencsét, sikert, egészséget, harmóniát, örömöt kívánok, és Isten áldását kérem mindannyiukra.

Mahamandaleshwar Paramhans Swami Maheshwarananda

[1]

Mantra = spirituális szó (szavak), illetve spirituális himnusz